Női dolgok
Újdonságok
Érdekességek
1. sz. melléklet
„Retropajzs Egyesület a HIV-vel élőkért”
Alapszabálya és Adatvédelmi Szabályzata
1 / A.
Alapszabály
Elhatározva a „Retropajzs Egyesület a HIV-vel élőkért” szervezet létrehozását, a tagok, az alább felsorolt törvények, jogszabályok és az Európai Unió adatvédelmi direktívája rendelkezéseinek megfelelve
• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
• 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, közhasznú jogállásról, a civil szervezetek működéséről és támogatásáról
• 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
• az Európai Unió EU 2016 / 679 sz., a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmét és az ilyen adatok szabad áramlását szabályozó Általános Adatvédelmi Rendelete (továbbiakban: GDPR)
a tagok az alábbi – a következő alpontokban részletezésre kerülő – tartalommal fogadják el a HIV-vel élőket támogató, civilszervezeti tevékenységeket végző nonprofit egyesület alapszabályát:
Az egyesület neve: „Retropajzs Egyesület a HIV-vel élőkért”
Az egyesület rövidített elnevezése: „Retropajzs Egyesület”
Az egyesület székhelye:
Az egyesület e-mail címe: retropajzs.egyesület@gmail.com
Az egyesület honlapja: www.retropajzs.hu
A „Retropajzs Egyesület a HIV-vel élőkért” alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagjegyzéke az alapszabály mellékletét képezi.
1. Az egyesület céljai:
1.1. A Magyarországon HIV-vel élők önszerveződésének támogatása az online és offline térben, tekintet nélkül nemre, fajra, etnikumra, nemzetiségre, politikai, vallási meggyőződésre, egészségi állapotra, szerhasználati szokásokra, továbbá a szexuális életre vagy beállítottságra, figyelemmel az LMBTQ közösség HIV által érintett tagjaira is, akik a hazai HIV-vel élők jelentős részét reprezentálják.
1.2. A HIV-vel élők hátrányos megkülönböztetése elleni fellépés, alapjogaikkal és egészségügyi ellátásukkal kapcsolatos sérelmeik esetén.
1.3. A HIV-vel élők társadalmi helyzetének megismerése, az ebből fakadó szükségleteik feltérképezése, és ezáltal is jóllétük, egészségtudatosságuk növelése.
1.4. A HIV-vel élők számára segítő szolgáltatások megszervezése, a már meglévő szolgáltatások megismertetése, igénybevételük elősegítése, új lehetőségek felkutatása.
1.5. A fiatalokat, a HIV által leginkább veszélyeztetett csoportokat és az egészségügyi személyzetet is elérő folyamatos edukáció, prevenció és érzékenyítő tevékenység megszervezése, illetve működtetése, és az ezekhez kapcsolódó anyagok létrehozása. Továbbá más hasonló tevékenységi profillal is bíró szervezetekkel történő rendszeres együttműködés és a tevékenységek koordinálása.
2. Az egyesület tevékenységei:
2.1. A HIV-vel élők önszerveződésének elősegítése érdekében rendszeres összejöveteleket tart, melyek elsődleges célja az önsegítő tevékenység.
2.2. Az egyesület küzd a HIV-vel élők stigmatizálása ellen. Az egyenlő bánásmód érvényesítése érdekében fellép az egészségügyi ellátásuk során őket ért diszkriminációval szemben.
2.3. A HIV-vel élők egészségügyi állapotát vagy életét veszélyeztető vitás- és krízishelyzetek lehető leggyorsabb rendezése érdekében, segít a jogi lehetőségek elérésében.
Az egyesület a vitás helyzetek elkerülése érdekében az egészségügyi szakszemélyzet és a HIV-vel élők között mediátori tevékenységet folytat.
2.4. Az ellátásban előforduló krízishelyzeteket, gyakori gócpontokat
• rögzíti,
• elemzi,
• az érintett szakmai vezetőket írásban tájékoztatja,
• törekszik a felmerült vitás kérdések tisztázására, a későbbi hasonló helyzetek elkerülése érdekében tárgyal a helyi illetékesekkel,
• eredménytelenség esetén a beteg hozzájárulásával közvetít mind a betegjogi képviselők, mind a felügyeleti- és jogorvoslati szervek felé.
2.5. Mediátori tevékenységet vállal – szükség, illetve igény esetén – a HIV-vel élő és annak családja, partnere, lakóközössége (pl. kollégium, hajléktalanszálló) között.
2.6. Mediál ezen felül a HIV-vel élő és munkáltatója, oktatási-, szociális intézménye közötti konfliktushelyzetben.
2.7. A mindennapi gondokkal való megküzdés elősegítése érdekében felkarolja, és életvezetési tanácsokkal támogatja az újonnan kiszűrt HIV-vel élőket, az AIDS stádiumban lévő, illetve abból felépült betegeket.
2.8. Szükség esetén a megfelelő szakemberhez irányítással segédkezet nyújt krízisintervenció, szuicid prevenció terén.
2.9. Az egyenlő bánásmód érvényesítése érdekében és az előítéletekkel szembeni fellépés jegyében igyekszik részt venni és hangját hallatni a HIV-vel élők helyzetét érintő szakmai fórumokon, tanácskozásokon, konferenciákon itthon és külföldön egyaránt.
2.10. Igyekszik bekapcsolódni mind a hazai, mind a külföldi tudományos kutatások lebonyolításába.
2.11. Nyomon követi a HIV kutatás eredményeit, az új, EU-ban törzskönyvezett és a kezelésben bevezetett gyógyszerek (hatóanyagok) változásait, továbbá a prevenciós tevékenység nemzetközi trendjeinek alakulását (mint pl. PrEP, TasP, PEP). Az így megszerzett ismereteket, nemzetközi tapasztalatokat közvetíti, megismerteti, kommunikálja mind a hazai HIV-vel élők közössége, mind az egészségügyi szakma felé. ezzel is erősítve a HIV-vel élőkkel szembeni társadalmi előítéletességen alapuló diszkrimináció és kirekesztés elleni küzdelmet.
2.12. Lehetőségeihez mérten lobbizik az egészségügyi hatóságok / szervek irányába a nemzetközi gyakorlatok hazai bevezetése, minél elterjedtebb alkalmazása érdekében, törekszik a HIV-vel élők HIV-hez nem köthető megbetegedéseinek gyógyszeres kezelésében, szakorvosi ellátásában megmutatkozó anomáliák ellen.
2.13. Tevékenységével és a széles közvélemény felé történő a kommunikációjával is hozzájárul a HIV-vel élőkkel szembeni előítéletek lebontásához.
2.14. Elősegíti naprakész ismereteket tartalmazó, informatív, könnyen érthető és kezelhető, sokrétű tájékoztató kiadványok megjelenését.
2.15. Folyamatosan aktuális tartalmakkal tölti fel, gondozza és moderálja a weboldalt, biztosítja az egyesület állandó elektronikus elérhetőségét.
2.16. Edukációs, prevenciós, mentálhigiénés tevékenységet fejt ki kizárólag előzetes egyeztetés után, meghívásos rendszerben
• általános- és középiskolákban
• felsőoktatási intézményekben
• egészségügyi intézmények továbbképzésein
• munkáltatóknál / munkaadóknál
• HIV és STD szűréseken
• AIDS világnapi rendezvényeken stb.
2.17. Közösségi programokat szervez a HIV-vel élők, családtagjaik, társaik, barátaik, az egyesület rendes tagjai, továbbá az egyesület alapszabályával egyetértő pártoló (támogató) és tiszteletbeli tagjai számára.
2.18. A közösségi programokon az egyesület alapszabályában és adatvédelmi szabályzatában rögzített elvek maradéktalan elfogadása és betartása, illetve maximális titoktartás mellett, minden, a HIV által valamilyen formában érintett (HIV vel élő személy, társ, családtag, barát), továbbá az egyesületet pártoló és/vagy tiszteletbeli tag részt vehet.
2.19. Kapcsolatot ápol, és szoros munkakapcsolatot tart a hazai támogató-, társ- illetve hasonló tematikában jártas szervezetekkel, alapítványokkal.
2.20. Nemzetközi kapcsolatokat épít, együttműködési lehetőségeket keres HIV-vel élőkkel foglalkozó szervezetekkel az EU-területén, harmadik országokban, továbbá keresi a kapcsolatot a magyar diaszpóra területén működő szervezetekkel, a magyar ajkú HIV-vel élőkkel.
2.21. Az egyesület szolgáltatásai az alapszabályban és adatvédelmi szabályzatában elfogadott irányelvek elfogadása, maradéktalan betartása mellett minden személy számára – az egyenlő bánásmód követelménye által védett valamennyi tulajdonságra való tekintet nélkül – igénybe vehetők.
2.22. A szolgáltatások elsődleges célcsoportja a Magyarországon HIV-vel élők közössége. A szolgáltatások nyújtása során az egyesület külön figyelmet szentel a közösségen belüli hátrányos helyzetű csoportok, személyek szükségleteire, tekintettel van a közösségen belüli sokszínűségre.
2.23. Az egyesület fenti tevékenységeit kizárólag non-profit alapon végzi.
2.24. Az egyesület pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, részükre anyagi támogatást nem nyújt, párt érdekében politikai tevékenységet nem végez, az országgyűlési képviselői választáson, települési, megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe, az Európai Parlament tagjának, a megyei jogú város képviselő
testületébe, valamint települési és kerületi polgármesternek jelöltet nem állít.
3. A tagsági viszony, a tagok jogai és kötelezettségei
3.1. A tagsági viszony létrejötte
3.1.1. Az egyesület tagjai:
(a) rendes tagok;
(b) pártoló tagok;
(c) tiszteletbeli tagok.
3.1.2. Az egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, aki írásbeli belépési nyilatkozatával, melynek része az adatkezelési- és titoktartási nyilatkozat is, vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az egyesület munkájában, és az egyesület Alapszabályában továbbá Adatvédelmi Szabályzatában foglaltakat elfogadja, és azt a nyilatkozat aláírásával igazolja.
3.1.3. Kiskorú tag esetén a tagsági jogviszony létrejöttéhez a kiskorú törvényes képviselőjének írásbeli hozzájáruló nyilatkozata szükséges.
3.1.4. A rendes tagok felvételéről írásban előterjesztett felvételi kérelem (továbbiakban: belépési nyilatkozat) alapján az egyesület elnöksége dönt. 3.1.5. Az elnökségnek a jelentkezést elutasító döntése ellen a jelentkező annak közlésétől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fordulhat. 3.1.6. Az egyesület pártoló tagja lehet az a jogi vagy természetes személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely, illetve aki az egyesület Alapszabályát és Adatvédelmi Szabályzatát elfogadja, és a belépési és titoktartási nyilatkozatban vállalt vagyoni hozzájárulást nyújtja. A pártoló tag felvételéről az egyesület elnöksége dönt.
3.1.7. A rendes és pártoló tagsági viszony kezdete az elnökség, illetőleg a közgyűlés jóváhagyó döntésének napja.
3.1.8. Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a természetes személy, akit az egyesület közgyűlése vagy elnöksége – bármely rendes tag írásban indokolt javaslatára – tiszteletbeli taggá választ, és aki ezt a tagsági viszonyt elfogadja. A tiszteletbeli tagság a felkérés elfogadásától jön létre.
3.1.9. Az egyesület Adatvédelmi Szabályzatának megismerése és elfogadása minden tiszteletbeli tag számára kötelező, amit egy e célból rendszeresített, különálló titoktartási nyilatkozat aláírása szentesít.
3.2. A tagok jogai
3.2.1. Jogaikat és kötelezettségeiket az egyesület természetes személy tagjai személyesen, a jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek pedig bejegyzett képviselőik útján gyakorolják. A természetes személy tagok akadályoztatásuk esetén jogaik gyakorlására legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással az egyesület egy másik tagját is felhatalmazhatják. Egy tag legfeljebb egy másik tag képviseletében járhat el.
3.2.2. Az egyesület tagja
(a) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein;
(b) az elnökség által meghatározottak szerint használhatja az egyesület felszereléseit és eszközeit.
3.2.3. Az egyesület rendes tagja
(a) részt vehet és szavazhat az egyesület közgyűlésén;
(b) tanácskozási joggal részt vehet az egyesület egyéb szerveinek ülésén; (c) választhat és választható az egyesület szerveibe, kiskorú személy vezető tisztségviselővé nem, csak életkorának, belátási képességének megfelelő, képviseletre nem jogosító tisztségre választható meg;
(d) javaslatot tehet az egyesületet érintő bármely kérdésben az egyesület szerveinél;
(e) az iratkezelési szabályzat szerinti módon betekinthet az egyesület irataiba.
3.2.4. Az egyesület pártoló és tiszteletbeli tagja tanácskozási joggal részt vehet az egyesület közgyűlésén és – külön meghívás esetén – egyéb szerveinek ülésén. A pártoló és tiszteletbeli tag vezető tisztségviselővé nem választható.
3.3. A tagok kötelességei
3.3.1. Az egyesület tagja köteles
(a) az Alapszabály és az Adatvédelmi Szabályzat rá vonatkozó rendelkezéseit betartani;
(b) elősegíteni az egyesület céljainak megvalósítását;
(c) megőrizni az egyesület jó hírnevét és tartózkodni minden olyan magatartástól és megnyilvánulástól, amely veszélyezteti az egyesület céljainak megvalósulását;
(d) az elérhetőségi adataiban bekövetkezett változásokról az egyesületet értesíteni;
(e) megőrizni minden, az egyesületi tevékenységgel összefüggésben tudomására jutott bizalmas információt, így különösen az egyesület tagjainak és önkénteseinek, valamint a szolgáltatások igénybe vevőinek személyes adatait, illetve bármely olyan információt, amellyel az egyesület tagjai beazonosíthatók;
(f) tartózkodni minden olyan magatartástól és megnyilvánulástól, amely az egyesület más tagjainak és az egyesület önkénteseinek személyét, emberi méltóságát sérti, vagy az egyesületben végzett tevékenységét bármilyen módon akadályozza.
3.3.2. Az egyesület rendes tagja köteles
(a) az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatában (továbbiakban: SZMSZ) és egyéb szabályzataiban, valamint az egyesület szervei által hozott határozatokban foglaltakat betartani és a rá vonatkozó határozatokat végrehajtani;
(b) tevékenyen részt venni az egyesület munkájában;
(c) a közgyűlés által meghatározott éves tagdíjat megfizetni.
3.3.3. A tagdíj összege évi 1.000,- Ft. Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március 31. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.
3.3.4. Az egyesület pártoló tagja köteles a belépési nyilatkozatban vállalt vagyoni hozzájárulást nyújtani.
3.3.5. Az egyesület tiszteletbeli tagja további kötelezettséggel nem rendelkezik. 3.4. A tagsági viszony megszűnése
3.4.1. A tagsági viszony megszűnik:
(a) a természetes személy tag halálával;
(b) a nem természetes személy tag megszűnésével;
(c) a tag kilépésével;
(d) kizárással.
3.4.2. Az egyesület tagja az egyesületből az elnökségnek címzett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül kiléphet.
3.4.3. A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal. A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül a közgyűléshez fordulhat.
3.4.4. A pártoló tag tagsági viszonya megszűnik, ha a pártoló tag a belépési nyilatkozatban vállalt kötelezettségét egy éven keresztül, írásbeli felszólítás ellenére sem teljesíti vagy az Alapszabály szerinti kötelezettségét súlyosan megszegi, és ezért az elnökség kizárja. Az írásbeli felszólításnak tartalmaznia kell, hogy az ismételt mulasztás a tagsági jogviszony megszűntnek nyilvánításával jár. A kizárt pártoló tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül a közgyűléshez fordulhat.
3.4.5. A tiszteletbeli tag tagsági viszonya megszűnik, ha a tiszteletbeli tag az Alapszabály szerinti kötelezettségét súlyosan megszegi és ezért a közgyűlés a tiszteletbeli tagságot visszavonja.
3.4.6. A tagsági viszony megszűnése esetén a volt tag az egyesülettel szemben a tagsági viszonnyal összefüggésben anyagi követelést nem támaszthat.
3.5. Adatvédelem
A „Retropajzs Egyesület a HIV-vel élőkért” Adatvédelmi Szabályzata a „Retropajzs Egyesület a HIV-vel élőkért” Alapszabálya és Adatvédelmi Szabályzatának 1 / B. Adatvédelem dokumentumában olvasható (lásd: csatolmány 3.5.1. – 3.5.13.)
4. Az egyesület szervezete, összeférhetetlenség
4.1. Az egyesület szervezete: Az egyesület döntéshozó szerve: a közgyűlés. Az egyesület ügyvezetése: a 3 fős elnökség (1 fő elnök, 2 fő alelnök). Az egyesület felügyelő szerve: a 3 fős felügyelőbizottság (1 fő elnök, 2 fő tag). Az egyesület tagjainak, tevékenységének adatvédelméért felel: az adatvédelmi felelős.
4.2. Az egyesület vezető tisztségviselői:
az elnökség tagjai: az egyesület elnöke és a két alelnök
4.3. Az egyesület elnöke:
Az egyesület törvényes képviseletét az egyesület elnöke látja el.
Az elnök képviseleti joggyakorlásának terjedelme: általános.
Az elnök képviseleti joggyakorlásának módja: önálló.
4.4. Az egyesület alelnökei:
4.5. A közgyűlés
4.5.1. A közgyűlés a tagok összessége.
4.5.2. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer – májusban – össze kell hívni.
Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
(a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
(b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
(c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
4.5.3. A közgyűlést az elnökség hívja össze. A közgyűlést 30 napon belüli időpontra össze kell hívni, ha:
(a) azt a rendes tagok közül bármely tag írásban – az ok és cél megjelölésével – az elnökségnél kezdeményezi;
(b) azt a felügyelő bizottság írásban – az Alapszabályban meghatározottak szerint – az elnökségnél kezdeményezi;
(c) valamely vezető tisztségviselő megbízatása idő előtt megszűnik. Ez esetben a közgyűlés összehívására a felügyelő bizottság vagy a tisztségben maradt vezető tisztségviselő egy személyben is jogosult; (d) a tagsági kérelem elutasítása ellen az érintett jogorvoslattal él;
(e) egy kizárt tag a kizárási határozat ellen jogorvoslattal él.
4.5.4. Amennyiben az elnökség a közgyűlést az Alapszabály vagy jogszabály rendelkezései ellenére nem hívja össze, legalább 5 rendes tag írásbeli indítványára ezt a felügyelő bizottság köteles megtenni.
4.5.5. A közgyűlés összehívása írásban (a tag által megadott kapcsolattartási mód szerint) visszaigazolható módon történik úgy, hogy a tagok arról a közgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal értesüljenek. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés időpontját, helyszínét és napirendjét a tagi álláspont kialakításához szükséges részletezettséggel. A meghívóban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a tagok jogaikat meghatalmazott útján is képviselhetik. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A közgyűlés az egyesület székhelyétől eltérő helyszínen is megtartható, ebben az esetben erre fel kell hívni a tagok figyelmét a meghívóban. A meghívóhoz az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztések is csatolhatók.
4.5.6. A közgyűlés ülései nem nyilvánosak.
4.5.7. A tagok és az egyesület szervei a meghívó kézhezvételét követő 3 napon belül kérhetik az elnökségnél a napirend kiegészítését. Amennyiben a napirend kiegészítését az elnökség elutasítja, vagy arról nem dönt, a napirend kiegészítéséről a közgyűlés dönt. A meghívóban nem szereplő pont a napirendre a közgyűlésen csak akkor vehető fel, ha minden rendes tag jelen van, és azt egyhangúan megszavazzák.
4.5.8. A közgyűlés határozatképes, ha a rendes tagok több mint fele jelen van. A tagok jelenlétüket a jelenléti ív aláírásával igazolják. A jelenléti ívet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
4.5.9. A közgyűlést az elnökség egy tagja nyitja meg. A megnyitás során az elnökség e tagja meggyőződik róla, hogy a közgyűlés összehívására az alapszabálynak megfelelően került-e sor, valamint, hogy a közgyűlés határozatképes-e. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést berekeszti, és a megismételt közgyűlés időpontjáról a megjelenteket tájékoztatja. A megnyitást követően a közgyűlés levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és két jegyzőkönyv-hitelesítőt választ. Ezt követően a közgyűlés megvitatja az ülés napirendjét, a napirendi pontok sorrendjét, szükség esetén dönt a napirend kiegészítéséről vagy egyes napirendi pontok tárgyalásának elhalasztásáról. A közgyűlés az így összeállt napirendet szavazással erősíti meg.
4.5.10. A naprendi pontok tárgyalása a napirendben meghatározott sorrendben történik. A tagoknak biztosítani kell, hogy az adott napirendhez kapcsolódó álláspontjukat ismertessék, a napirenden szereplő előterjesztésekhez módosító javaslatot fűzzenek. A taggyűlésen ismertetni kell a napirendi pontokhoz kapcsolódó korábban írásban beérkezett tagi véleményeket is.
4.5.11. A közgyűlés határozatait – ideértve az Alapszabály és az egyesület céljainak módosítását is – nyílt szavazással, a jelenlevők több mint felének egyező szavazata alapján hozza. A jelenlévő rendes tagok legalább egyharmadának indítványára titkos szavazást kell elrendelni. Titkos szavazást kell tartani a következő személyi kérdésekben: taggá választás, tag kizárása, vezető tisztségviselők megválasztása és visszahívása. Titkos szavazás esetén a szavazatokat a közgyűlés által megválasztott két fő szavazatszámláló végzi. A közgyűlésen a jelenlévők 50%-ának indítványára nyílt szavazást lehet tartani.
4.5.12. A közgyűlés határozatait a levezető elnök hirdeti ki.
4.5.13. A közgyűlésről az ülést követő 15 napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét, a határozatképességre vonatkozó megállapításokat, az elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó felszólalások összefoglalóját és az elfogadott határozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az elfogadott előterjesztéseket is. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő aláírásával hitelesítik.
4.5.14. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
(a) az Alapszabály elfogadása és módosítása;
(b) a vezető tisztségviselők megválasztása;
(c) az egyesület éves tevékenységi beszámolójának elfogadása;
(d) a számviteli beszámoló, a kiegészítő mellékletek elfogadása;
(e) az éves költségvetés irányelveinek meghatározása; a stratégiai terv elfogadása;
(f) a tag felvételével és kizárásával kapcsolatos fellebbezés elbírálása; (g) a vezető tisztségviselők (elnökség tagjai, felügyelőbizottság tagjai, adatvédelmi felelős) 2/3-os közgyűlési többség melletti visszahívása; (h) az egyesület megszüntetése.
4.5.15. A közgyűlés az egyesület tisztségviselőit bármikor beszámoltathatja.
4.6. Az egyesület ügyvivői testülete: Az elnökség.
4.6.1. Az elnökség az egyesület közgyűlése által választott 3 főből, 1 fő elnökből és 2 fő alelnökből álló ügyintéző és képviseleti szerve. Két közgyűlés között az Alapszabály, az Adatvédelmi Szabályzat és a közgyűlés rendelkezései szerint ellátják az egyesület operatív irányítását.
4.6.2. Az egyesületet a törvények, hatóságok és bíróság előtt az elnök önállóan képviseli.
4.6.3. Az elnökség alelnökei (hatósági, bírósági ügyeket leszámítva) azonos feladat- és jogkörökkel bírnak.
4.6.4. Elnökségi tag csak az egyesület rendes tagja lehet.
4.6.5. Az elnökség megbízatása 2, azaz kettő évre szól.
4.6.6. Az elnökség tagjai (testületként és/vagy személyenként) az egyesület alapszabálya és adatvédelmi szabályzata elleni-, továbbá fegyelmi- és gazdasági vétség esetén, a felügyelőbizottság 2 tagjának és adatvédelmi felelősének együttes, a vétséget bizonyítottan alátámasztó, írásban megfogalmazott javaslatára, a közgyűlés 2/3-os többségű szavazatával a mandátumuk lejárta előtt is haladéktalanul visszahívhatók.
4.6.7. Az elnökség tagja a visszahívás napjától számított 15 naptári napon belül a visszahívás ellen az egyesület közgyűlésének címzett írásos fellebbezéssel élhet.
A fellebbezés tárgyában a fegyelmi testület (lásd: 5.2.), a felügyelőbizottság és az eljárás alá vont meghallgatása után titkos szavazással dönt.
4.6.8. Az elnökség feladatkörébe tartozik különösen:
(a) az egyesület SZMSZ-ének elkészítése, elfogadása és módosítása a felügyelő bizottság bevonásával;
(b) a közgyűlések előkészítése, összehívása;
(c) az egyesület költségvetésének tervezése, elkészítése és végrehajtása, szükség esetén az irányelveknek megfelelő módosítása;
(d) a tagság rendszeres tájékoztatása az egyesületet érintő kérdésekről; (e) az egyesület működéséhez szükséges eszközök, anyagi javak felkutatása, pályázatok monitorozása, írása;
(f) nemzetközi kapcsolatok felkutatása, kiépítése és fenntartása;
(g) állandó kapcsolattartás a felügyelőbizottsággal;
(h) fegyelmi eljárások lefolytatása.
4.6.9. Az elnökség dönt mindazon kérdésekben, amelyeket az Alapszabály nem utal a közgyűlés vagy a felügyelőbizottság kizárólagos hatáskörébe.
4.6.10. Az elnökség az adatvédelmi szabályzatban foglaltak maradéktalan betartása érdekében állandó kapcsolatban van, egyeztet az adatvédelmi felelőssel, és szükség esetén az adatvédelmi felelőst, a felügyelőbizottság bevonásával, intézkedésre szólítja fel, egy felmerülő adatvédelmi incidens elkerülése érdekében.
4.6.11. Az elnökség legalább kéthavonta ülésezik. A testület ülését bármely elnökségi tag összehívhatja. A tagokat az ülések helyéről, időpontjáról és napirendjéről igazolható módon értesíteni kell úgy, hogy az értesítés kézhezvétele annak időpontja előtt legalább 3 nappal megtörténjen.
4.6.12. Az elnökség ülései nyilvánosak. Az ülés időpontját és napirendjét az egyesület honlapján is közzé kell tenni. Az elnökség üléseiről 15 napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét, a határozatképességre vonatkozó megállapításokat, az elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó felszólalások összefoglalóját és az elfogadott határozatokat. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesítik.
4.6.13. Az elnökség ülése határozatképes, ha azon legalább két fő elnökségi tag jelen van. Két fő jelenléte esetén kizárólag egyhangú határozat hozható. Három elnökségi tag jelenléte esetén az elnökség a döntéseit legalább két fő egyező szavazat alapján hozza.
4.6.14. Az egyesület alkalmazottai feletti munkáltatói jogokat az egyesület elnöke gyakorolja.
4.6.15. Az elnökség tagjainak megbízatása megszűnik:
(a) a megbízatási idő lejártával;
(b) írásbeli lemondással;
(c) a tagsági viszony megszűnésével;
(d) visszahívással
(e) a vezető tisztségviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
4.7. Az egyesület ellenőrző szerve: A felügyelőbizottság.
4.7.1. Az egyesület törvényes, cél szerinti működését és gazdálkodásának, valamint a vezető tisztségviselők választásának tisztaságát a közgyűlés által választott háromtagú felügyelőbizottság felügyeli. Ennek érdekében a felügyelőbizottság jogosult az egyesület könyveit, iratait átvizsgálni, és bármely tagtól, önkéntestől vagy munkavállalótól felvilágosítást, a tisztségviselőktől jelentést kérni. A felügyelőbizottság az egyesület működésének teljes ellenőrzésére jogosult, de előzetes írásbeli véleménye nélkül az éves tevékenységi beszámoló, a számviteli beszámoló, vagy annak kiegészítő mellékletei nem fogadhatók el.
4.7.2. A felügyelőbizottság tagja csak az egyesület rendes tagja lehet. 4.7.3. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása 2, azaz kettő évre szól. 4.7.4. A felügyelőbizottság tagjai azonos feladat- és jogkörökkel bírnak. 4.7.5. A felügyelőbizottság tagjai a megválasztásukat követő első felügyelőbizottsági ülésen maguk közül 1 fő elnököt választanak.
4.7.6. Az felügyelőbizottság tagjai (testületként és/vagy személyenként) az egyesület alapszabálya és adatvédelmi szabályzata elleni-, továbbá fegyelmi és gazdasági vétség esetén, az elnökség 2 tagjának és adatvédelmi felelősének együttes, a vétséget bizonyítottan alátámasztó, írásban megfogalmazott javaslatára, a közgyűlés 2/3-os többségű szavazatával a mandátumuk lejárta előtt is haladéktalanul visszahívhatók.
4.7.7. A felügyelőbizottság tagja a visszahívás napjától számított 15 naptári napon belül a visszahívás ellen az egyesület közgyűlésének címzett írásos fellebbezéssel élhet.
A fellebbezés tárgyában a fegyelmi testület (lásd: 5.2.), az elnökség és az eljárás alá vont meghallgatása után titkos szavazással dönt.
4.7.8. A felügyelőbizottság köteles a közgyűlés vagy az elnökség ülésének összehívását írásban kezdeményezni, ha
(a) az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
(b) az elnökség tagjának felelősségét megalapozó tény merült fel.
4.7.9. Az intézkedés elmaradása esetén a felügyelőbizottság köteles a közgyűlést vagy az elnökség ülését maga összehívni.
4.7.10. Ha az elnökség a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzésre jogosult szervet.
4.7.11. A felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg. A felügyelőbizottság ülését a bizottság bármely tagja összehívhatja. A felügyelőbizottság ülése határozatképes, ha azon legalább két fő felügyelőbizottsági tag jelen van. Két fő jelenléte esetén kizárólag egyhangú határozat hozható. Három fő felügyelőbizottsági tag jelenléte esetén az elnökség a döntéseit legalább két fő egyező szavazat alapján hozza.
4.7.12. A felügyelőbizottság az adatvédelmi szabályzatban foglaltak maradéktalan betartása érdekében állandó kapcsolatban van az elnökséggel, egyeztet, és szükség esetén, az adatvédelmi felelőssel közösen intézkedik egy felmerülő adatvédelmi incidens elkerülése érdekében.
4.7.13. A felügyelőbizottság ülései nyilvánosak. A tagokat az ülések helyéről, időpontjáról és napirendjéről igazolható módon értesíteni kell úgy, hogy az értesítés kézhezvétele annak időpontja előtt legalább 3 nappal megtörténjen. Az ülés időpontját és napirendjét az egyesület honlapján is közzé kell tenni. A felügyelő bizottság üléseiről 15 napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét, a határozatképességre vonatkozó megállapításokat, az elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó felszólalások összefoglalóját és az elfogadott határozatokat. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesítik.
4.7.14. A felügyelőbizottság tagjának megbízatása megszűnik:
(a) a megbízatási idő lejártával;
(b) írásbeli lemondással;
(c) a tagsági viszony megszűnésével;
(d) visszahívással
(e) a vezető tisztségviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
4.8. Az egyesület adatvédelméért felel: Az adatvédelmi felelős.
4.8.1. Adatvédelmi felelős csak az egyesület rendes tagja lehet.
4.8.2. Az adatvédelmi felelős megbízatása 2, azaz kettő évre szól.
4.8.3. Ellátja az egyesület Adatvédelmi Szabályzata rendelkezésinek értelmében az egyesület napi működéséből keletkező adatainak, illetve az egyesületi tagok személyes adatainak, kizárólag a működéséhez feltétlenül szükséges, bizalmas, harmadik fél számára nem hozzáférhető adatkezelését.
4.8.4. Gondoskodik az egyesület adatainak, illetve az egyesületi tagok személyes adatainak harmadik személy számára nem hozzáférhető elektronikus és/vagy papíralapú, biztonságos tárolásáról. Esetenként biztosítja az elnökség és a felügyelőbizottság munkájához szükséges adatokhoz való hozzáférést.
4.8.5. Felelős a pályázatok, projektek során és egyéb ügymenetben keletkező adatok kezeléséért, azok lezárását követően a fölöslegessé vált, adattárolást már nem igénylő személyes adatok törléséről / megsemmisítéséről.
4.8.6. Az adatvédelmi felelősnek az egyesületből (kilépéssel, kizárással) távozó tagok adatait, a nem természetes személy tag megszűnése miatt fölöslegessé vált adatokat és a természetes személy tag nem kívánatos halála után fennmaradó minden egyes személyes adatot külön felszólítás nélkül törölni kell / meg kell semmisíteni!
4.8.7. Állandó kapcsolatot tart, tájékoztatja az elnökség és a felügyelőbizottság tagjait. Az adatvédelmi szempontok betartásának érdekében betekinthet az egyesület napi tevékenysége által keletkezett dokumentumokba, azokat adatvédelmi szempontból véleményezheti, és javaslatot tehet a szöveg(környezet) megváltoztatására.
4.8.8. Egy felmerülő adatvédelmi incidens esetén értesíti az elnökséget, és az incidens elhárítása érdekében, a felügyelőbizottság bevonásával intézkedést foganatosít.
4.8.9. Az adatvédelmi felelős az egyesület alapszabálya és adatvédelmi szabályzata elleni-, továbbá fegyelmi- és gazdasági vétség esetén, az elnökség és a felügyelőbizottság 2-2 tagjának együttes, a vétséget bizonyítottan alátámasztó, írásban megfogalmazott javaslatára, a közgyűlés 2/3-os többségű szavazatával a mandátumának lejárta előtt is haladéktalanul visszahívható.
4.8.10. Az adatvédelmi felelős a visszahívás napjától számított 15 naptári napon belül a visszahívás ellen az egyesület közgyűlésének címzett írásos fellebbezéssel élhet.
A fellebbezés tárgyában a fegyelmi testület (lásd: 5.2.), az elnökség, a felügyelőbizottság és az eljárás alá vont meghallgatása után titkos szavazással dönt.
4.8.11. Az adatvédelmi felelős megbízatása megszűnik:
(a) a megbízatási idő lejártával;
(b) írásbeli lemondással;
(c) a tagsági viszony megszűnésével;
(d) visszahívással
(e) a vezető tisztségviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
4.9. Összeférhetetlenségi szabályok
4.9.1. A vezető tisztségviselőknek megválasztásuk esetén írásban nyilatkozniuk kell arról, hogy a törvényben előírt összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn.
4.9.2. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. (Ptk. 3:22.§(1))
4.9.3. Az elnökség tagjai ügyvezetési feladataikat személyesen kötelesek ellátni. (Ptk. 3:22.§(3))
4.9.4. Nem lehet az egyesület elnökségének tagja az,
(a) aki az egyesület felügyelőbizottságának a tagja vagy az egyesület adatvédelmi felelőse.
(b) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. (Ptk. 3:22.§(4))
(c) aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). (d) akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. (Ptk. 3:22.§(5))
(e) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. (Ptk. 3:22.§(6))
4.9.5. Az egyesület elnökségének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, élettársa (továbbiakban: hozzátartozó) a határozat alapján (a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
(b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyéb módon érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
4.9.6. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
4.9.7. A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai az egyesület ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. (Ptk. 3:26.§(3))
4.9.8. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, (a) akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn; (b) továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója az egyesület vezető tisztségviselője, (Ptk. 3:26.§(2)) adatvédelmi felelőse;
(c) aki az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
(d) aki az egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást – illetve
(e) aki az (c)–(d) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. 4.9.9. Nem lehet az egyesület adatvédelmi felelőse az a személy, aki (a) az egyesület elnökségének-, vagy a felügyelőbizottságának a tagja, (b) aki, vagy akinek Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, élettársa (továbbiakban: hozzátartozó) az egyesület elnökségének vagy felügyelőbizottságának tagja.
(c) aki az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik
(d) az egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást
(e) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyéb módon érdekelt.
4.9. Alkalmazottak és önkéntesek
Az egyesület céljai elérése érdekében önkénteseket, illetve az egyesülettel megbízásos vagy munkaviszonyban álló alkalmazottakat foglalkoztathat. Az önkéntesek és alkalmazottak foglalkoztatásának módját az SZMSZ tartalmazza.
5. A fegyelmi eljárás
5.1. A fegyelmi felelősség
5.1.1. Az a rendes tag, alkalmazott vagy önkéntes, aki az Alapszabály rendelkezéseit vétkesen megszegi és ezzel vagy más magatartásával
(a) az egyesület céljainak megvalósulását; vagy
(b) az egyesület rendeltetésszerű működését veszélyezteti; fegyelmi vétséget követ el.
5.1.2. A fegyelmi felelősség szabályait az egyesület alkalmazottai és önkéntesei tekintetében a velük kötött szerződésben foglaltak szerint kell alkalmazni.
5.2. A fegyelmi testület
5.2.1. A fegyelmi vétség kivizsgálását az elnökség által megbízott, három főből álló eseti fegyelmi testület végzi. A fegyelmi testület tagja az egyesület rendes tagja lehet. A fegyelmi testület megbízásáról szóló döntésben nem vehet részt az az elnökségi tag, aki ellen a fegyelmi eljárás folyik.
5.2.2. Nem lehet a fegyelmi testület tagja az eljárása alá vonttal szemben elfogult személy, valamint elnökség és a felügyelő bizottság tagja.
5.2.3. A testület összeállításánál lehetőség szerint törekedni kell arra, hogy tagjai között a fegyelmi eljárás alá vont személlyel azonos területen tevékenykedő tag is részt vegyen.
5.3. A fegyelmi eljárás kezdeményezése
5.3.1. Fegyelmi eljárás kezdeményezésére az elnökség, a felügyelő bizottság, rendes tag, alkalmazott vagy önkéntes tevékenységét irányító személy, 5 rendes tag vagy önkéntes jogosult a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül. A fegyelmi eljárás tárgyát képező magatartást követő egy év elteltével a fegyelmi eljárás kezdeményezésének nincs helye, kivéve, ha a fegyelmi vétség bűncselekményt valósít meg. Ez utóbbi esetben a fegyelmi eljárásnak a bűncselekmény elévülési idején belül van helye.
5.3.2. A fegyelmi eljárást az elnökségnél kell kezdeményezni. Az elnökség tagjával szemben az eljárást a felügyelő bizottságnál kell kezdeményezni.
5.3.3. Fegyelmi vétség gyanúja esetén a rendes tag, alkalmazott vagy önkéntes tevékenységét irányító személy az eljárás lezárultáig az eljárás alá vont személy tevékenységét felfüggesztheti vagy korlátozhatja.
5.4. A fegyelmi eljárás lefolytatása
5.4.1. Az eljárás elindulásáról a fegyelmi eljárás alá vont személyt írásban, igazolható módon értesíteni kell.
5.4.2. A fegyelmi testület kivizsgálja az eset körülményeit és javaslatot tesz a kiszabandó fegyelmi büntetésre.
5.4.3. Az eljárás során a fegyelmi eljárás alá vont személynek lehetőséget kell adni védekezésének megfelelő előadására.
5.4.4. A javaslat alapján a fegyelmi büntetést az elnökség szabja ki. Nem vehet részt a fegyelmi büntetés kiszabásáról szóló döntésben az az elnökségi tag, aki ellen a fegyelmi eljárás folyik.
5.4.5. A fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a fegyelmi testületnek, illetve az elnökségnek a fegyelmi eljárás kezdeményezésétől számítva 60 nap áll rendelkezésére.
5.4.6. A fegyelmi döntést írásba kell foglalni és indoklással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A fegyelmi határozatot a taggal, alkalmazottal vagy önkéntessel írásban, igazolható módon közölni kell.
5.4.7. A fegyelmi döntéssel szemben az eljárás alá vont tag vagy önkéntes a döntés kézhezvételétől számítva 15 napon belül a közgyűléshez fordulhat. A fellebbezés elbírálására 30 napon belül közgyűlést kell összehívni. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a fegyelmi testület, az elnökség és az eljárás alá vont meghallgatása után titkos szavazással dönt.
5.5. A fegyelmi büntetések
A következő fegyelmi büntetések alkalmazhatók:
(a) csekély fokú vétség esetén: szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés;
(b) súlyosabb, de kizárást vagy visszahívást nem igénylő kötelességszegés esetén: megrovás;
(c) adott tevékenységhez kapcsolódó normák vétkes megszegése esetén: a tevékenységtől való eltiltás;
(d) kirívóan súlyos kötelességszegés esetén: tisztségviselőnél visszahívás vagy kizárás, tagnál kizárás, alkalmazottnál és önkéntesnél a szerződés felbontása.
6. Az egyesület gazdálkodása
6.1. Az egyesület költségvetés alapján dolgozik. A költségvetést – a közgyűlés által meghatározott költségvetési irányelvek figyelembevételével – az elnökség készíti el, és módosítja szükség szerint.
6.2. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységeire fordítja.
6.3. Az egyesület bevételei:
(a) jogi és természetes személyek, egyéb szervezetek anyagi támogatása és felajánlásai;
(b) az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételei;
(c) tagsági díjak;
(d) egyéb bevételek.
6.4. A vezető tisztségviselő, a támogató, az önkéntes, valamint e személyek közeli hozzátartozója – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesíthető.
6.5. Az egyesület tagjai az egyesület céljaival összefüggésben kifejtett tevékenységükért tiszteletdíjban és költségtérítésben részesülhetnek. A tiszteletdíj és a költségtérítés elveiről és mértékéről az elnökség dönt, az egyesület mindenkori anyagi helyzetét és a költségvetés irányelveit figyelembe véve.
7. Az éves beszámoló és mellékletei
7.1. Az elnökség évente – május 15. napjáig – köteles az egyesület működéséről, a jogszabályban foglaltaknak megfelelően, éves beszámolót, valamint pénzügyi beszámolót, illetve a beszámolók kiegészítő mellékleteit elkészíteni. A beszámolók elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A beszámolók mellékletek összeállítása az elnökség feladata. Az éves beszámolóra, a pénzügyi beszámolóra, valamint a mellékletre vonatkozó további részletes szabályokat az SZMSZ tartalmazza.
7.2. Az egyesület összesített számviteli beszámolóját az elnökség köteles az egyesület honlapján nyilvánosságra hozni. Az egyesület részletes számviteli beszámolójába bárki betekinthet, illetőleg arról saját költségére másolatot készíthet.
7.3. Az egyesület éves beszámolójának, pénzügyi beszámolójának és mellékleteinek írásbeli tervezetét a döntést hozó közgyűlés időpontját megelőző 30 nappal a felügyelő bizottság rendelkezésére kell bocsátani az átvétel igazolásával. Az egyesület éves beszámolóját a felügyelő bizottság köteles írásban véleményezni a közgyűlés kitűzött időpontját megelőző 15 napon belül.
8. Az egyesület megszűnése
8.1. Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
Az egyesület megszűnik, ha a megszűnését a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel kimondja.
8.2. Az Egyesület jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
(a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
(b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
8.3. A jogutód nélkül megszűnő egyesületnek a hitelezői igények kielégítése után megmaradó vagyonáról a törlését elrendelő határozatban kell rendelkezni.
9. Záró és vegyes rendelkezések
9.1. A testületi szervek döntéseit az elnökség nyilvántartja a határozatok tárában. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát, (nyílt szavazás esetén) személyét. A testületi szervek döntéseit az egyesület internetes honlapján hozza nyilvánosságra.
9.2. Ha a közgyűlés, az elnökség vagy a felügyelő bizottság határozata konkrét harmadik személyre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, azt igazolható módon, írásban (postai úton vagy személyes kézbesítéssel) kell megtenni. A tag előzetes írásbeli hozzájárulása esetén a határozat (döntés) az általa közölt e-mail-címre is elküldhető.
9.3. Az egyesület működésének és szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint az egyesület éves tevékenységi- és számviteli beszámolójáról időszaki kiadványaiban tájékoztatja a nyilvánosságot.
9.4. Az Alapszabály által nem szabályozott kérdésekben
• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,
• az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény
• és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései,
• továbbá a GDPR, az Európai Unió EU 2016 / 679 sz., a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmét és az ilyen adatok szabad áramlását szabályozó Általános Adatvédelmi Rendelete az irányadóak.
Kelt: Budapest, 2020. november 9.
„Retropajzs Egyesület a HIV-vel élőkért” Alapszabálya és Adatvédelmi Szabályzata 1 / B. Adatvédelmi Szabályzat
3.5. Adatvédelem
3.5.1. A személyes adatnak kezelője az, akinél az adat van, azaz jelen alapszabály értelmében a Retropajzs Egyesület a HIV-vel élőkért” adatkezeléssel megbízott szervei, illetve az adatvédelmi felelős. (lásd: 3.5.4.).
3.5.2. Az egyesület részéről adatkezelésnek minősül, az adat forrásától függetlenül minden (papíron, elektronikusan, hang- és/vagy videófelvételként) tárolt személyes adat és azok az adatok, melyek az egyesület működése során keletkeznek, melyeket az egyesület másoktól gyűjt be és céljai eléréséhez átmenetileg (a feltétlenül szükséges ideig) tárol, még akkor is, ha egy már senki által nem használt adathordozón kerültek rögzítésre.
3.5.3. Az egyesület adatkezelésének, illetve adattárolásának fő irányelvei: • az adatkezelés / adattárolás csak meghatározott célhoz kötött lehet, és ha a cél megvalósul, az adatokat törölni kell
• az adatkezelés / adattárolás csak az érintett írásos beleegyezésén alapulhat, az erről szóló dokumentummal az adatkezelőnek kell tudnia bizonyítani, hogy az adatkezelés jogszerű (lásd: 3.5.8.)
• az adatkezelő / adattároló felelőssége, hogy gondoskodjon az adatok védelméről, vagyis hogy azok ne kerüljenek át máshoz.
3.5.4. A tagok személyes adataihoz csak az egyesület elnöksége, felügyelő bizottsága tagjai és adatvédelmi felelőse férhetnek hozzá az alábbiakban felsorolt rendeletek és törvények figyelembevételével:
• az Európai Unió EU 2016 / 679 sz., a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmét és az ilyen adatok szabad áramlását szabályozó Általános Adatvédelmi Rendelete (továbbiakban: GDPR)
• a 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló rendelkezései
• valamint az egyesülési jogot, a közhasznú jogállást, a civil szervezetek működését és támogatását tárgyaló 2011. évi CLXXV. törvényben foglaltak szerint • minden egyéb, a felsorolt rendeletekben és törvényekben nem tárgyalt, az adatvédelemmel összefüggésben lévő, a természetes személyek személyes adatainak védelmét szolgáló kérdésben a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről rendelkezései az irányadóak.
3.5.5. A törvény értelmében minden olyan adat személyes adatnak minősül, amely kapcsolatba hozható az érintettel – különösen ilyen a neve, azonosítója, telefonszáma, e-mail-címe, lakcíme és azok is, amelyekből következtetéseket lehet levonni az érintettre nézve.
3.5.6. A személyes adat kategóriáján belül külön kört alkotnak a különleges adatok, amelyek olyan érzékeny információk, amelyek a nemzetiségre, politikai, vallási meggyőződésre, szexuális életre vagy beállítottságra, egészségi állapotra vagy éppen kóros szenvedélyre utalnak.
3.5.7. A fenti rendeletek és törvények által szabályozott adatvédelmi irányelvek a „Retropajzs Egyesület a HIV-vel élőkért” adminisztrációjában, meghívóiban, rendezvényeinek szervezésében, dokumentációjában, adománygyűjtésében, postai és elektronikus kapcsolattartásában (pl. levél, hírlevél, kör email, levelező lista), és mindennemű egyéb kommunikációjában is sokrétűen megjelennek.
3.5.8. Az egyesület tagjai a Belépési nyilatkozat és az abba foglalt Adatkezelési nyilatkozat és Titoktartási nyilatkozat együttes aláírásával felhatalmazzák az egyesület megbízott szerveit (lásd: 3.5.4.) a személyes adataik – kizárólag az egyesület céljait szolgáló – átmeneti időre (a feltétlenül szükséges ideig) adatkezelésére / adattárolására a 3.5.3.– ban foglaltak szerint.
A hozzájárulásokat meg kell őrizni, lehetőleg úgy, hogy visszakereshető legyen és kérés esetén törölni is lehessen a kérdéses adatokat. A 16. életévüket be nem töltött egyesületi tagok adatait csak szülői hozzájárulással szabad kezelni.
3.5.9. A hozzájárulás az ugyanazon cél vagy célok érdekében végzett összes adatkezelési tevékenységre kiterjed, így az egyesület céljainak megfelelő pályázatokon való részvétel kapcsán keletkező adatkezelésre is. Ha az adatkezelés egyszerre több célt is szolgál, akkor a hozzájárulást az összes adatkezelési célra vonatkozóan meg kell adni.
3.5.10. Az egyesület alapszabályának 3.5. pontjában rögzített adatvédelmi szabályokat az egyesület honlapján közzé kell tenni.
3.5.11. Az egyesület rendezvényein, taggyűlésein hang- és/vagy videofelvétel, kizárólag a résztvevők előzetes tájékoztatása és a felvétel céljának tisztázása mellett, és csak a résztvevők előzetes beleegyezésével készíthető!
A beleegyezéssel készült hang- és/vagy videofelvételek külső felhasználása, bármely felületen történő nyilvánosságra hozatala mindenkor TILOS!
A hang- és/vagy videofelvételeket a felvétel céljának teljesülése után (pl. jegyzőkönyvkészítés elősegítése) haladéktalanul TÖRÖLNI KELL!
3.5.12. Az egyesület alapszabályában rögzített adatvédelmi szabályokat pályázatokon való részvétel esetén, a pályázat kiírójával is meg kell ismertetni, az egyesület adatkezelési / adattárolási szabályait ez esetben is mindkét félnek (pályázat kiíró és pályázaton résztvevő) maradéktalanul be kell tartania.
3.5.13. Adatvédelmi incidens esetén, vagyis akkor, ha illetéktelen személyhez vagy nyilvánosságra kerülnek a személyes adatok, azt a lehető leghamarabb jelenteni kell az adatvédelmi hatóságnak Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (továbbiakban: NAIH).
Kelt: Budapest, 2020. november 9.
